ignasov a harcos

Szeretettel üdvözlök minden kedves bloglakót, jóóóó reeeegelt és akkor indul a Guns&Rosestől a November rain. Remélem mindenki ismeri az érzést, mikor a táborban ezzel keltik az embert reggel hétkor, miután hajnalig tivornyázott. Dehát így magányosan csak nosztalgiázik az ember. Mert le merném fogadni, hogy az összes bloglakó rajtam kívül még alszik: igaz Peti, Koko, Bálint, Ricsi stb. A technikai akadályok leküzdése után, vagy inkább áthidalva a memória elégtelen működése miatt elém táruló szakadékot, az új meghívásnak eleget téve céltalanul fosom a szót. Ja megbuktatm rutinon, a balról történő hátsó beállás korrigálása (beálltam csak kicsit ferdén) a bólyával való közeli kapcsolatfelvételhez vezetett. De az oktatóm jó fej volt, legalább nem mondta, hogy én megmondtam, mert persze ő még sok ezer forintnyi órát akart velem vetetni. HB barátunk negyedszázados jubileumát tartotta tegnap a Borpatika nevű egységben, ahol a világ legundorítóbb és egyben a legszarabb ízű melegszendvicse kapható. Viszont a felső részben "a fejtsük meg a világot mi ötvenesek pár fröccs mellett" elnevezésű klubb szemmel láthatóan gyarapszik és jól van. A dislexikon márkanevű nebuló el nem ítélhető módon felvetette a Verás képkollekció bővítését. Magyarul aki talál ossza meg itt, nekem a régi képek is örömet okoznának, úgyhogy kérem az illetékeseket legalább heti két fotó felhelyezésére. A tavasz itt van, a nap süt, a mozgási kedv az egeket hágja és lehet, hogy mi is hágnánk. S itt ragadom meg az alkalmat, hogy elbúcsúzzak most! Éljen a kör kettő, Peti ne nézd meg nélkülem! Együtt olyan jókat tudunk félni!