Tuesday, May 31, 2005
Thursday, May 12, 2005
az Új poezis kötetből
Szepessy Árpád újabb remeke a napvilágon! A vers teljes ívén át bontakozó érzékeny, költői kép-komplexum gyakorlatilag arról ír, hogy milyen szar az élet. Csak haladó versértőknek!
"Telik, de nem múlik"
Gúzs az iskola, gúzs a munka
Gúzs, hogy a szavakat elrontja
Az ál-élet, a hazug tivornya
Hisz mint a részeg banda
Hánykódik az ember jobbra balra
Itt félsz riasztja, ott a szerelem tartja
Fetreng, szédül, hányik és feladja
Hogy a szent tiszta reggel legyen
Perces ígéreteinek tanú papja
Disznó, disznó és disznó
Böfögő bamba keringő állat
Bárcsak kapnád a szárnyad
De gúzsba kötve földre lökve
Tört, gyötört, félholt szemmel
Csak a nap int rád arany mázat

